|
 |
|
|
... fütyörész.
- Madár ha volnék...
- Verset irt?
- Nem, csak éreztem.
- E szerint ön itt most poétikus hangulatba ringatta magát és én kizavartam belőle.
- Inkább belezavart, kisasszony.
Elragadóan szép volt azzal a finoman hunyorgó nagy bársonyszemeivel. A kezében tartott gyöngyvirágokat olykor az ajkához emelte, és mámoros tekintettel szívta be az ill... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... kis petőfis nemeskék, nem bölcselkedő könyvek mihaszna olvasgatásával ütötték el az időt, hanem rá-ráütöttek az Időre.Tehették, ez az ő idejük volt, de azért a Bíró Bácsi (Bíró Marcsa Kisasszony elvrokona) néha azt mondta nekik: "Nono!"Ezen azután jókorákat nevettek, de hát, ahogy mondani szokták, fiatalság bolondság, - no és éppen Bilindbolond Királyságban ne legyen az?Ha valahol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Piroskát
Vékaszámra hordták...
A piacot egy-kettőre
kitakarították.
Késő van már, délre jár már,
fogy a nép a piacon,
bevásált már Julcsa, Borcsa,
ifiasszony, kisasszony.
Minden elkelt illő árba,
ki egyenkint, ki meg párba.
...Csak ki maradt ott magába
fidres-fodros zöld szoknyába?
A Saláta Sára!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Piroskát
Vékaszámra hordták...
A piacot egy-kettőre
kitakarították.
Késő van már, délre jár már,
fogy a nép a piacon,
bevásált már Julcsa, Borcsa,
ifiasszony, kisasszony.
Minden elkelt illő árba,
ki egyenkint, ki meg párba.
...Csak ki maradt ott magába
fidres-fodros zöld szoknyába?
A Saláta Sára!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... fütyörész.
- Madár ha volnék...
- Verset irt?
- Nem, csak éreztem.
- E szerint ön itt most poétikus hangulatba ringatta magát és én kizavartam belőle.
- Inkább belezavart, kisasszony.
Elragadóan szép volt azzal a finoman hunyorgó nagy bársonyszemeivel. A kezében tartott gyöngyvirágokat olykor az ajkához emelte, és mámoros tekintettel szívta be az illa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rája:
Majd megadja az egy pengőt
a király szakácsa!...
Késő van már, délre jár már,
fogy a nép a piacon,
bevásárolt már Julcsa, Borcsa,
ifiasszony, kisasszony.
Minden elkelt illő árba,
ki egyenkint, ki meg párba.
- Csak ki maradt ott magába
fidres-fodros zöld szoknyába?
A Saláta Sára!
Bezzeg, most... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rája:
Majd megadja az egy pengőt
a király szakácsa!...
Késő van már, délre jár már,
fogy a nép a piacon,
bevásárolt már Julcsa, Borcsa,
ifiasszony, kisasszony.
Minden elkelt illő árba,
ki egyenkint, ki meg párba.
- Csak ki maradt ott magába
fidres-fodros zöld szoknyába?
A Saláta Sára!
Bezzeg, most... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... van, ott kinyitják az ablakot."
"Akkor még szép énekhangom volt, s egyik különleges teljesítménynek minősült, hogy a János vitézben egymagam játszottam Iluskát és a francia királykisasszonyt. Szép színt adott az előadásnak, hogy a francia királylány erősen emlékeztette Jancsit az ő Iluskájára. Szívesen fűzöm hozzá mindehhez, hogy nem egyedül én voltam a város üdvöskéje akkor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Falu rossza c. népszínműben - Nemzeti Színház.
1875. október 22. - Tóth Kálmán: Az ördög párnája - bohózat, címszerep - A Népszínház első darabja.
1877 ősze - "A Kisasszony a feleségem" - operett főszerep - Népszínház
1878 - Török bíróné - Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris - Népszínház, címszerep - a "Csingilingi csárdás" c. betét dal örökzöld ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Egy csöpp tinta belehull egy pohár vizbe. A viz attól megfeketedik.
A csöpp tinta az volt, a melylyel Schopenhauer Az élet semmiségéről és gyötrelméről szóló fejezetet irta. A pohár tiszta viz az időben az én lelkem.
Én akkor husz éves voltam.
Egy essős őszi napon az emlitett könyv feküdt előttem, meg a csanaki kukoriczaföldek számadá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... karácsonyfa csak uraknak való.
- Ne félj, nem kerítettem én azt sokba - mentegette magát a feleség -, a fenyőt az uraság kertésze ingyen adta, dióm volt, a czukros süteményeket a kisasszony küldte, téged csak arra kérnélek, hogy Miskának egy kis képes könyvet, Jancsinak egy falovat, Piroskának egy bábut...
- Ugyan hagyd el már - intett kezével Réthi uram -, n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hordták...
A piacot egy-kettőre
kitakarították.
Késő van már, délre jár már,
fogy a nép a piacon,
bevásált már Julcsa, Borcsa,
ifiasszony, kisasszony.
Minden elkelt illő árba,
ki egyenkint, ki meg párba.
...Csak ki maradt ott magába
fidres-fodros zöld szoknyába?
A Saláta Sára!
B... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... madarak mitől sárgák?
Elutazott.
Levelet csak egyszer irt: a nevemnapjára. Annak is csak a boritékán volt irás, belül a névjegye. Ez volt az összes érintkezésünk a kisasszony franczia esztendeje alatt.
De azért a szüleihez írt levelekből minden lépését tudtam.
Megirta, melyik napon vette fel az első hosszu ruhát; mikor volt először szinh... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... madarak mitől sárgák?
Elutazott.
Levelet csak egyszer irt: a nevem napjára. Annak is csak a borítékán
volt írás, belül a névjegye. Ez volt az összes érintkezésünk a
kisasszony franczia esztendeje alatt.
De azért a szüleihez írt levelekből minden lépését tudtam.
Megirta, melyik napon vette fel az első hosszu ruhát; mikor volt
először szinházban; h... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fütyörész.
- Madár ha volnék...
- Verset irt?
- Nem, csak éreztem.
- E szerint ön itt most poétikus hangulatba ringatta magát és én kizavartam belőle.
- Inkább belezavart, kisasszony.
Elragadóan szép volt azzal a finoman hunyorgó nagy bársonyszemeivel. A kezében tartott gyöngyvirágokat olykor az ajkához emelte, és mámoros tekintettel szívta be az illa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mosolyog.
Mivel semmi sem volt a keze ügyében, amivel lezárhatta volna a levelet, beérte azzal, hogy négyrét hajtsa a papirost, s ezt a címet írta rá:
Cosette Fauchelevent kisasszonynak, Fauchelevent úr címén, Homme-Armé utca 7. szám.
Mikor elkészült a levéllel, egy pillanatra elgondolkodott, majd újra előhúzta a tárcáját, kinyitotta, és ugyanazzal... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mikszáth Kálmán: A Marcsa öcsém
(1885)
Mikor a szegedi árvíz volt, magam is elmentem megnézni a rendkívüli szomorú, de érdekes eseményt. Egész Szegedből csak mintegy másfél holdnyi terület maradt szárazon, s ezen a Hungaria szálloda. Hanem hát szoba nem jutott benne ilyen magamszőrű embernek. Nagy úrnak kellett annak lenni, aki ott szobát kaphatott. Maguk a minisz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... összeesem az ucca kövén
S már nem tudom eldadogni vádoló végrendeletem
A láthatatlan börtön
Sokféle börtönökről
Dalolt már a Szabadság
Tündérkisasszonyának
Reménytelen lovagja
Szabadság Rabszolgája
A tikkadtajkú költő
Sokféle börtönökkel
Rostázta már ragyásra
Vén Földünk ráncos arcát
Hóhérok és vezérek... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A KÉZ KÖNYVE
TENYÉRJÓSLÁS
Ha a tenyeredbe nézel, különféle vonalakat látsz ott, amelyeknek összevisszaságából költők, nők, szerelmesek, öregasszonyok, unatkozók különféle következtetést vonnak a kéz tulajdonosának jellemére, sorsára, szerencséjére.
Bizonyos, hogy a gyilkosok ke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... széket az ajtó elé, s várom a reggelit. Várom, mint Illés a hollót a Kárit patak mellett.
Egyszer csak látom, hogy három napernyő közeledik: két piros, egy fehér. A Szilágyi kisasszonyok sétálnak a rét szélén.
Visszahúzódok nagy gyorsan az odúmba. No, fene kellemetlen!
A három napernyő tovább vonul. A kunyhó belsejéből látom, hogy a leányok vissza-... |
|
|
|
|
|
